Apollo-program

Az Apollo-program jelvénye
Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.
– Neil Armstrong 1969

Az Apollo-program az Egyesült Államok második – a hosszas előkészítő fázisa miatt a repülések sorrendjét tekintve harmadik – emberek részvételével végrehajtott űrprogramja volt, amely 1961 és 1972 között zajlott. A program célja kettős volt: a fő célként az ember Holdra juttatása fogalmazódott meg, mögöttes politikai célként pedig a hidegháború által életre hívott űrversenyben az USA vesztes pozíciójának megfordítása, a nemzeti presztízs helyreállítása volt a célkitűzés.

A holdprogram hivatalos bejelentése 1961. május 25-én John F. Kennedy elnök kongresszusi beszédében történt, ezt tekintjük az Apollo-program hivatalos kezdetének. A beszédben Kennedy 9 éves határidőt tűzött ki a program megvalósításra. A célt 1969. július 21-én, az Apollo–11 űrhajósainak, Neil Armstrongnak és Buzz Aldrinnak [1] a Holdra lépésével sikerült teljesíteni. Őket még további öt űrhajóspáros követte, így összesen hat sikeres holdra szállást teljesítettek a NASA űrhajósai. Armstrongék holdra szállását négy, űrhajósokkal végrehajtott tesztrepülés előzte meg, míg egy sikertelen holdutazás is része volt a programnak. A repülések mellett egy tragédia is beárnyékolta az Apollo-programot, az első tesztrepülés előtti előkészületek közben három űrhajós, Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee halt meg az űrkabinjukban kitört tűz következtében.

A repüléseket egy speciális űrhajórendszerrel hajtották végre, amely az Apollo típusú űrhajóból és a holdra szállás kulcsának számító holdkompból állt, hordozóeszközként pedig szintén speciálisan a feladathoz tervezett Saturn V és Saturn IB rakétákat használtak. A program hardverét később sikerrel alkalmazták más űrkutatási programokban is, így a Skylab-programban és az Szojuz–Apollo repülésen is.[2]

A program 1972-ben fejeződött be, azóta egyetlen embert szállító űrhajó sem hagyta el az alacsony Föld körüli pályát.[3] Az űrhajósok által visszahozott kőzetminták és a kihelyezett műszerek mérései forradalmi változásokat hoztak a Naprendszer történetének, kialakulásának megismerésében, a Föld-Hold rendszer fejlődéstörténetének ismereteiben.

Az Egyesült Államok az Apollo-programra több mint 19,5 milliárd dollárt költött.[4]

Egy emblematikus kép: Buzz Aldrin lábnyoma a Holdon (Apollo–11)
Egy másik emblematikus kép: a teljes holdra szálló hardver Jim Irwinnel (Apollo–15)
  1. A második ember a Holdon - Buzz Aldrin. [2009. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 14.)
  2. A Skylab űrállomásprogram (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2014. július 19.)
  3. The Apollo Program (1963–1972). (Hozzáférés: 2009. augusztus 13.)
  4. Szebehely Győző az Apolló-programban. [2013. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 13.)

From Wikipedia, the free encyclopedia · View on Wikipedia

Developed by Nelliwinne