Back Boeddhisme Afrikaans Buddhismus ALS ቡዲስም Amharic Budismo AN Buddendōm ANG बौद्ध धर्म ANP البوذية Arabic بودية ARY بوذيه ARZ বৌদ্ধ ধৰ্ম Assamese
.svg){kind=small}
| Buddhizmus | |
 | |
| Dharmacsakra | |
 | |
| A buddhizmus mai elterjedése | |
| Kialakult | Kr. e. 6. század |
| Alapító | Buddha (Kr. e. 6. század) |
| Fő próféta | Buddha |
| Szent iratok | Tipitaka, Mahájána szútrák |
| Felekezetek | Théraváda, Mahájána, Vadzsrajána |
| Államvallás | Bhután |
| Korábban | Tibet, Mongólia, Nepál, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám, Japán, Kína |
| Fő vallás | Tibet, Mongólia, Nepál, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnám |
| Követők száma | kb. 488 000 000 fő |
| a világ lakosságának | (2010-es adat) 7,2 %-a[2] |
| Főbb tanok: Dharma, Négy nemes igazság, Függő keletkezés, Nemes nyolcrétű ösvény, Nirvána, Bódhiszattva, Buddha, Mulandóság, Én-nélküliség, Szenvedés | |
| A sorozat témája Buddhizmus |
|---|
|
|
|
|
Körvonalakban |
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás,[3] amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak.[4] A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i. e. 6. és i. e. 4. század között élt.[* 1] Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újraszületés és a szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.
A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út"), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”).[6] A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van.[7][8][9] Magyarországon a 2010-es években a gyakorló buddhisták és a valláshoz szorosabban kötődők száma kb. 10 ezer fő körül volt.[10][11]
A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra.[12] A buddhista gyakorlat alapja a három drágaságban való menedékvételen alapszik: Gautama Buddha, a dharma/dhamma (a tanítások) és a szangha (a közösség).
- ↑ The World Factbook - 2008. Archiválva 2010. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nemzetközi lap a Vallásszabadságért 5. Kötet Archiválva 2013. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ [1]
- ↑ https://www.britannica.com/topic/Buddhism
- ↑ Bokor József (szerk.). Buddhizmus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. május 30.
- ↑ Buddha születésének legkorábbi bizonyítékaira bukkantak. MúltKor, 2015. február 22. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
- ↑ A buddhizmus főbb irányzatai. Buddhizmus, 2015. február 22. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
- ↑ Főbb vallások hívők szerinti besorolása (angol). Adherents, 2015. február 22. [2008. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
- ↑ A Buddhizmus (PDF). apologia.hu. [2007. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
- ↑ Perry Garfinkel. Buddha Rising. National Geographic, 88–109. o. (2005. július 6.)
- ↑ Buddhizmus és Keleti bölcselet. arrdaniel.hu. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
- ↑ Népszámlálás 2011. Vallási megoszlás
- ↑ Robinson et al.. Buddhist Religions; Philosophy East and West, Mahayana Buddhism, 1, Roughledge, 269. o. (1989)
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „*” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="*"/>