Carl Friedrich Gauss

Carl Friedrich Gauss
Gauss portréja (Gottlieb Biermann, 1887)
Született	Johann Carl Friedrich Gauß 1777. április 30. Német-római Birodalom, Braunschweig-Lüneburgi hercegség, Braunschweig
Elhunyt	1855. február 23. (77 évesen) Hannoveri Királyság, Göttingen
Állampolgársága	Rajnai Szövetség Hannoveri Királyság[1][2]
Nemzetisége	német
Házastársa	Friederica Wilhelmine Waldeck Johanna Osthoff
Gyermekei	Eugene Gauss Joseph Gauß Wilhelmine Gauss Therese Gauss
Szülei	Dorthea Benze Gebhard Dietrich Gauss
Foglalkozása	matematikus
Iskolái	Helmstedti Egyetem Technical University of Braunschweig Göttingeni Egyetem (1795–1798)
Kitüntetései	Copley-érem (1838)
Sírhelye	Albanifriedhof
Carl Friedrich Gauss aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Carl Friedrich Gauss témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A „Gauss” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: gauss (mértékegység).

Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász. Munkásságának elismeréseként „a matematika fejedelme” névvel illetik.

Kiváló tehetségű, sokoldalú tudósként a tudomány számos területének fejlődéséhez járult hozzá, így a számelmélethez, az analízishez, a differenciálgeometriához, a geodéziához, a mágnesességhez, az asztronómiához és az optikához. Olyan komoly hatása volt a matematika és a természettudomány több területére, hogy Euler, Newton és Arkhimédész mellett minden idők egyik legnagyobb matematikusaként tartják számon.

Csodagyerek volt; kisgyermekkori, meghökkentő érettségéről anekdoták keringenek. Még csak tinédzser volt, amikor első áttörő matematikai felfedezéseit elérte. 21 évesen fejezte be élete fő művét, a Disquisitiones Arithmeticae-t, ami döntő szerepet játszott a számelmélet tudományágként való megszilárdulásában, és máig formálja ezt a területet. Csillagászként kiszámította a Ceres törpebolygó pályáját, és kidolgozta a perturbációelméletet.

1. ↑ http://www.maa.org/publications/maa-reviews/50th-imo-50-years-of-international-mathematical-olympiads
2. ↑ http://link.springer.com/content/pdf/10.1007%2F978-3-642-14565-0_3.pdf