Etruszk nyelv

etruszk mechl Rasnal
Beszélik	Az ókori Etruria
Beszélők száma	0 fő
Nyelvcsalád	tirrén
Írásrendszer	etruszk ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	sehol
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	und
A Wikimédia Commons tartalmaz mechl Rasnal témájú médiaállományokat.

Az etruszk nyelvet (etruszkul mechl Rasnal) az etruszkok beszélték és írták az ókori Etruriában (a mai Toszkána, illetve Umbria nyugati része), valamint Lombardia, Veneto és Emilia-Romagna egyes részein. A nyelv kihalását a latin nyelv erősödő hatása okozta. Kevés emléket hagyott maga után, főleg rövidebb feliratokban, kölcsönszókként a latinban (pl. a latin persona „személy” az etruszk phersuból ered), valamint helynevekben (pl. Róma). A nyelv végleges kihalása az első századra tehető.

A nyelvészek és az etruszkológusok körében a 21. századra kialakult konszenzus szerint az etruszk nyelv pre-indoeurópai nyelv,^[1][2][3] és a rét nyelv, valamint a Limnosz szigetén talált feliratok nyelvének rokona.^{[4][5][6][7][8][9][10]}

1. ↑ Massimo Pallottino, La langue étrusque Problèmes et perspectives, 1978.
2. ↑ Mauro Cristofani, Introduction to the study of the Etruscan, Leo S. Olschki, 1991.
3. ↑ Romolo A. Staccioli, The "mystery" of the Etruscan language, Newton & Compton publishers, Rome, 1977.
4. ↑ Schumacher, Stefan (1994) Studi Etruschi in Neufunde ‘raetischer’ Inschriften Vol. 59 pp. 307–320 (German)
5. ↑ Schumacher, Stefan (1994) Neue ‘raetische’ Inschriften aus dem Vinschgau in Der Schlern Vol. 68 pp. 295-298 (German)
6. ↑ Schumacher, Stefan (1999) Die Raetischen Inschriften: Gegenwärtiger Forschungsstand, spezifische Probleme und Zukunfstaussichten in I Reti / Die Räter, Atti del simposio 23–25 settembre 1993, Castello di Stenico, Trento, Archeologia delle Alpi, a cura di G. Ciurletti – F. Marzatico Archaoalp pp. 334–369 (German)
7. ↑ Schumacher, Stefan (2004) Die Raetischen Inschriften. Geschichte und heutiger Stand der Forschung Archaeolingua. Innsbrucker Beiträge zur Kulturwissenschaft. (German)
8. ↑ Norbert Oettinger, Seevölker und Etrusker, 2010.
9. ↑ de Simone Carlo (2009) La nuova iscrizione tirsenica di Efestia in Aglaia Archontidou, Carlo de Simone, Emanuele Greco (Eds.), Gli scavi di Efestia e la nuova iscrizione ‘tirsenica’, Tripodes 11, 2009, pp. 3–58. (Italian)
10. ↑ Carlo de Simone, Simona Marchesini (Eds), La lamina di Demlfeld [= Mediterranea. Quaderni annuali dell'Istituto di Studi sulle Civiltà italiche e del Mediterraneo antico del Consiglio Nazionale delle Ricerche. Supplemento 8], Pisa – Roma: 2013. (Italian)