Szolnok

Szolnok
Fentről lefele, balról jobbra: a Szolnoki Galéria (korábban zsinagóga), a városháza, a Tiszavirág híd, a Belvárosi templom és a megyeháza
Szolnok címere Szolnok zászlaja
Becenév: A Tisza fővárosa A Tiszántúl kapuja A vizek városa
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Jász-Nagykun-Szolnok
Járás	Szolnoki
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	5000
Körzethívószám	56
Testvértelepülései	Lista Forlì Nagykikinda Reutlingen Nagybánya Eastwood Rakvere[2] Yuza Bielsko-Biała[3]
Népesség
Teljes népesség	67 126 fő (2023. jan. 1.)[4]
Népsűrűség	353 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Terület	187,24 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld[5]
Földrajzi középtáj	Közép-Tisza-vidék[5]
Földrajzi kistáj	Szolnoki-ártér[5]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 20° 10′ 35″47.174722222222, 20.17638888888947.174722°N 20.176389°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 29″, k. h. 20° 10′ 35″47.174722222222, 20.17638888888947.174722°N 20.176389°E
Szolnok Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Szolnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolnok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívében évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkereszteződéssé tette.

Körülbelül 66 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Magyarország tizenkettedik legnépesebb települése, továbbá az Észak-Alföld harmadik legnépesebb települése.

Fontos közlekedési csomópont, amit a második világháború után épült Tisza-hídja szimbolizál a legjobban. Jelentős tranzit áruforgalmat bonyolít le közúton és vasúton egyaránt. A városban és környékén a fa-, a textil- és a vegyipar, valamint a papír- és a cellulózgyár fejlődött legnagyobb mértékben. A termálforrásoknak köszönhetően gyógyüdülőket és fürdőket építettek, ezzel pedig az egészségturizmust is fejlesztették a városban.

A város nevét 1075-ben említik először Zounok írásmóddal. Szolnok környékén számos őskori maradványra bukkantak, amelyek korai betelepüléséről tanúskodnak. A 150 éves, 16. és 17. századi török uralmat leszámítva Szolnok mindig is Magyarország részét képezte. A város súlyos szövetséges pusztításokat szenvedett a második világháborúban, melyből gyorsan újraépült.

Szolnok a Tiszán átívelő hídjairól, a neoklasszicista városháza épületéről, a sörmúzeumról, a repülőmúzeumról, továbbá sportéletéről ismert. Legsikeresebb sportjai a kosárlabda és a vízilabda: utóbbi klub a Bajnokok Ligáját és az Európa Szuperkupát is megnyerte.

Szolnokon több nevezetes személy is lakott már, többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Farkas Bertalan űrhajós és Szegő Gábor matematikus is. A lakosság több mint 98%-a magyar, ugyanakkor jelentős cigány kisebbség is él a városban.

1. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 19önkvál nevű lábjegyzeteknek
2. ↑ https://rakvere.kovtp.ee/szolnok
3. ↑ Szolnok, Węgry (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 29.)
4. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
5. ↑ ^{a b c} Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8