Tabula rasa

A tabula rasa, latinul tiszta tábla, ami a „tiszta lappal történő indulást” jelenti. Ismeretelméleti fogalomként az empirista gondolkodók használják, mikor azt szeretnék szemléltetni, hogy az ember elméje születésekor nem tartalmaz semmiféle veleszületett ideát (tudást). Minden ismeretünk a környezetünkből, nevelésből és tanulásból származik.

A tabula rasa egy ismeretelméleti tézis, mely szerint az egyén nem rendelkezik veleszületett szellemi tartalommal, minden tudást a tapasztalatok és az észlelés segítségével szerez meg. A tabula rasa képviselői szerint a személyiség, a társadalmi, illetve érzelmi "viselkedés", és az intelligencia teljes mértékben a születés után alakul ki. A latin kifejezést angolul "üres palatábla"-ként ismerhetjük (ez arra utal, amikor krétával üres lapra vagy lemezre írtak). A római feljegyzésekből az derül ki, hogy ők viasz táblákat használtak feljegyzéseikhez, majd ezt melegítve kapták meg újra a sima felületet, vagyis a tabula rasa-t.