Active Directory

Az Active Directory, röviden AD a Microsoft egyes hálózati szolgáltatásainak gyűjtőneve, ezek:

• X.500-alapú, LDAPv3 protokollal lekérdezhető, elsősorban Microsoft Windows-környezetben használatos címtárszolgáltatás;
• Kerberos protokoll-alapú autentikáció;
• DNS-alapú névszolgáltatás és egyéb hálózati információk.

Az Active Directory címtár az adatbázisból és az azt futtató Active Directory szolgáltatásból áll. Fő célja a Windowst futtató számítógépek részére autentikációs és autorizációs szolgáltatások nyújtása, lehetővé téve a hálózat minden publikált erőforrásának (fájlok, megosztások, perifériák, kapcsolatok, adatbázisok, felhasználók, csoportok stb.) központosított adminisztrálását – vagy éppen a rendszergazdai jogosultságok delegálásával a decentralizált felügyeletét. Számos különböző erőforráshoz (megosztott mappák, nyomtatók, levelezés stb.) egyetlen felhasználónév/jelszó páros megadásával biztosít hozzáférést (Single Sign On, SSO). Lehetőséget nyújt a rendszergazdák számára házirendek kiosztására, szoftverek és szoftverfrissítések telepítésére a szervezeten belül. Az Active Directory az információkat és beállításokat egy központi adatbázisban tárolja, a tartományvezérlő számítógépe(ke)n. Ennek az adatbázisnak a mérete egy kisvállalat néhány száz objektumától egy több ezer szervert üzemeltető nemzetközi vállalat sok millió objektumáig terjedhet. Az Active Directory szükséges néhány Windows-összetevő, mint például az Exchange, az RRAS, az ISA Server vagy a Certificate Services működéséhez.

Egy Active Directory-címtár legmagasabb szintje az erdő (forest), ami egy vagy több bizalmi kapcsolatokkal (trust) összekötött tartományt (domain) magába foglaló egy vagy több fa (tree) összessége. A tartományokat DNS-beli névterük azonosítja. A címtár objektumait a Directory Information Tree (címtárinformációs fa, DIT) adatbázisa tárolja, ami három partícióra bomlik, ezek: az objektumok tulajdonságait leíró sémapartíció (schema partition), az erdő szerkezetét (tartományokat, fákat, helyeket) leíró konfigurációs partíció (configuration partition) és a tartomány objektumait tartalmazó tartományi partíció (domain partition). Ezeken kívül létezhetnek alkalmazáspartíciók (application partition) is.

Az Active Directory előzetes változatai 1999-ben jelentek meg, a végleges változat a Windows 2000 szerverváltozatával látott napvilágot. A Windows Server 2003-ban átdolgozott verzió jelent meg kiterjesztett szolgáltatáskészlettel és javított adminisztrációs lehetőségekkel. További előrelépések történtek a Windows Server 2003 R2 és a Windows Server 2008-as változatokban, ahol az Active Directory Domain Services nevet kapta.

Az Active Directoryt korábbi Microsoft dokumentumokban NTDS-nek (NT Directory Service) nevezték, egyes AD-segédprogramokban (például ntdsutil) még fellelhető ez az elnevezés.

Gyakori tévedés, hogy az Active Directory szoftverterjesztésre használható. Ez nem pontos, a szoftverterjesztést egy másik szolgáltatás nyújtja, ami az LDAP gyártóspecifikus séma-attribútumait használja fel. Tehát az AD nem automatizálja a szoftverterjesztést, csak egy mechanizmust biztosít, amit más szolgáltatások erre használhatnak.